Oda akartam futni.Üvölteni akartam neki.De nem tudtam.Megsemmisített voltam,sokkolt,mégis fellélegzett.Szó szerint odacsoszogtam felé,mint egy ijedt iskolás kisfiú,aki fél,hogy mindjárt elesik,vagy csinál valami hülyeséget.De nem tudtam tönkretenni azt a pillanatot.
Léptem még egyet,épp ott tartottam,hogy a remegő kezemmel megérintsem a vállát,de meglepett.Megfordult.
Őszintén,szerintem kissé megijedt attól,hogy milyen közel is voltam hozzá valójában,ugyanis hátrább ugrott egy kicsit.De hamar túljutott rajta.
‘Zayn?Zayn te vagy az?’ Suttogta,majd felemelte a kezét az arcomhoz,mintha próbálna megfejteni.Csupán pár napja vesztettem el,mégis éveknek tűnik.Évekig elválasztva tőle.
Gyorsan bólintottam,majd mosolyogni kezdtem,ahogy a jelenléte felvidított,miközben mindketten egymás karjaiba borultunk,hagyva,hogy az összes érzelem áthasson rajtunk.Szerettem volna ha tudja mennyire hiányzott,mert tényleg nagyon hiányzott.
Tartalom:Befejezett(Prológus+40 fejezet)
Link:http://darkzaynfanfictionhu.tumblr.com/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése